- Meglehet, hogy csupa lapos kifejezést használtak. Guayaquilben két
férfi szállt szembe egymással; ha valamelyik a másik fölé kerekedett, azt az
akaraterejével érte el, s nem érvelési trükkökkel. Láthatja, nem felejtettem
el a jó Schopenhauert.
Elmosolyodva hozzátette: - Words, words, words. Shakespeare, a szavak utolérhetetlen mestere
megvetette őket. Guayaquilben vagy Buenos Airesben, Prágában is mindig
kevesebbet érnek a szavak, mint az emberek.
Abban a pillanatban megéreztem, hogy történik valami velünk, vagy
pontosabban valami már meg is történt. Valamiképpen már mások voltunk.
Lassan besötétedett a szobában, de nem gyújtottam lámpát. Egy kicsit
tétován megkérdeztem: - Ön prágai, doktor úr?
- Prágai voltam – válaszolta.
A fő témánkat kikerülendő megjegyeztem: - Különös város lehet. Nem ismerem, de Meyrink A gólem című
regénye volt az első német könyv, amit elolvastam.
Zimmermann így felelt: - Az Gustav Meyrink egyetlen maradandó könyve. Jobb, ha az ember
nem is kóstol a többibe: silány irodalomból és még hitványabb teozófiából
készültek. Azért van valami Prága különösségéből abban a könyvben, mely
álmokba tűnő álmokból áll. Prágában minden különös, vagy, ha tetszik,
semmi sem az. Minden megeshet. Londonban egyszer alkonyatkor
ugyanezt éreztem. - Az imént – válaszoltam – az akaratot emlegette. A Mabinogion-
gyűjteményben egy dombtetőn két király sakkozik, míg odalent a katonáik
küzdenek egymással. Az egyik király megnyeri a partit; lovas érkezik a
blacktrush
(BlackTrush)
#1