Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

kellemetlenségeit. A hegyoldalak egyenetlenek, és valami falfélét
alkothatnának a majomemberek ellen. A skót felföldön a klánok egy-egy
hegycsúcsra építették a kastélyaikat; megemlítettem ezt a szokást a
varázslóknak, mintegy példaképpen, de minden hasztalan volt.
Mindazonáltal megengedték, hogy felépítsek egy kunyhót a fennsíkon, ahol
éjszaka frissebb a levegő.
A törzset király kormányozza, akinek teljhatalma van, de gyanítom,
hogy valójában azé a négy varázslóé a hatalom, aki segédkezik neki, és
kiválasztotta. Minden megszületett gyermeket alapos vizsgálatnak vetnek
alá; ha bizonyos jeleket mutat, amelyeket nem fedtek fel előttem, akkor
kikiáltják a jehuk királyának. Azonnal kasztrálják (he is gelded), kiégetik a
szemét, és levágják a kezét meg a lábát, hogy a világi dolgok ne vonják el a
figyelmét a bölcsességtől. Egy barlangba zárva él, amelynek Erőd (Qzr) a
neve, ahová csak a négy varázsló és az a két rabszolganő léphet be, aki
kiszolgálja és trágyával kenegeti. Ha háború tör ki, a varázslók kihozzák a
barlangból, felmutatják a törzsnek, hogy felszítsák a nép bátorságát, és a
vállukon beviszik a csata kellős közepébe, mint valami zászlót vagy
talizmánt. Ilyen esetekben általában azonnal meghal azoktól a kövektől,
amelyeket rázúdítanak a majomemberek.
Egy másik Erődben lakik a királyné, aki nem láthatja a királyát. Ő
kegyeskedett fogadni engem; mosolygós, fiatal és vonzó volt, már
amennyire a fajtája szerint lehet. Fémből és elefántcsontból készült
karperecek és fogakból készített nyakláncok díszítették mezítelen testét.
Megnézett, megszaglászott és megtapogatott, végül felkínálkozott nekem,
az összes komorna szeme láttára. A papi ruhám (my cloth) és a hivatásom
miatt el kellett hárítanom ezt a megtiszteltetést, amit a varázslóknak szokott
engedélyezni, és az általában muzulmán rabszolgavadászoknak, akiknek