Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

(BlackTrush) #1

is, ami pedig talán csak kozmikus tréfa.



  • Bizonyára emlékszik az első beszélgetésünkre – folytatta Einarsson. –
    New Yorkból jöttem. Vasárnap volt; az egyetem étterme zárva volt, így a
    Nighthawkba mentünk ebédelni. Akkor tanultam meg sok mindent. Mint
    derék európai, mindig azt hittem, hogy a polgárháború a rabszolgatartók
    ellen vívott keresztes hadjárat volt; ön azzal érvelt, hogy Délnek minden
    joga megvolt, hogy kilépjen az Unióból, és megőrizze intézményeit.
    Nagyobb nyomatékot akart adni az állításának, és közölte, hogy ön északi,
    és az egyik őse Henry Halleck katonái közt harcolt. Egyszersmind a
    konföderáltak bátorságának is tisztelettel adózott. Én, nem úgy, mint más,
    szinte rögtön tisztában vagyok vele, hogy kivel állok szemben. Énnekem
    elég volt az a délelőtt. Rájöttem, kedves Winthrop, hogy önt a pártatlanság,
    ez a különös amerikai passzió vezérli. Mindenekelőtt fair-minded akar
    lenni. Ön északi ember, és éppen azért akarta megérteni és megmagyarázni
    Dél ügyét. Mihelyt megtudtam, hogy attól a néhány szótól függ az én
    wisconsini utazásom, amit ön vált Rosenthallal, elhatároztam, hogy
    kamatoztatni fogom azt a kis fölfedezésemet. Rájöttem, hogy úgy szerzem
    meg legbiztosabban az ön jóváhagyását, ha támadom a módszerét, amit
    mindig alkalmaz a katedrán. Rögtön megírtam a dolgozatomat. Kénytelen
    voltam – ahogy a Monthlynál szokás – kezdőbetűkkel jelölni a nevemet, de
    mindent megtettem, hogy semmi kétség se legyen a szerző személyét
    illetően. Sőt bizalmasan közöltem is sok kollégával.
    Sokáig csend volt. Winthrop törte meg.

  • Most már értem – mondta. – Herbert régi barátja vagyok, becsülöm a
    munkáját; ön, közvetve vagy közvetlenül, megtámadott engem. Ha nem
    önre szavazok, az valami megtorlásféle lett volna. Mindkettejük érdemeit
    mérlegre tettem; már ismeri az eredményt.

Free download pdf