két időpontban, két helyszínen folyik. Mikor újfent ugyanezt álmodod, az
leszel, aki most én vagyok, s te leszel az én álmom.
- Nem fogom elfelejteni, még holnap megírom.
- Emlékezeted legmélyén, csak az álmok üledéke alatt marad meg. S ha
majd papírra veted, úgy érzed, hogy csupán egy fantasztikus novellát írtál.
De ez nem holnap lesz, még sok éved van hátra.
Elhallgatott; rádöbbentem, hogy halott. Némiképpen én is vele haltam;
szorongva hajoltam a párna fölé, de már nem volt ott senki.
Menekülve távoztam a szobából. Kint nyoma sem volt a patiónak, sehol
a márványlépcső, se a nagy, csendes épület, sehol az eukaliptuszok, se a
szobrok, sehol a lugas, se a szökőkút, sehol az adroguéi villa rácsos kapuja.
Kint újabb álmok vártak.
Scholz László fordítása