Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

Ami engem illet, nemigen tudtam a compadritók létéről, hiszen alig
mozdultam ki otthonról.
Apám, Jorge Guillermo Borges ügyvédként dolgozott. Anarchista
gondolkodó volt – Spencer tanítványa –, pszichológiát tanított a Modern
Nyelvek Tanárképző Főiskoláján, angolul adott elő, William James
kézikönyvének rövidített változatát használta. Azért tudott apám angolul,
mert anyja, Frances Haslam northumbriai származású volt, Staffordshire-
ben született. Egy sor egészen valószínűtlen körülmény sodorta Dél-
Amerikába. Fanny Haslam nővére egy Jorge Suárez nevű olasz-zsidó
mérnökhöz ment feleségül, ő hozta be az első lóvasutat Argentínába, aztán
letelepedett itt a feleségével, és kihozatták Fannyt. Eszembe jut egy történet
erről a kalandról. Történt, hogy Suárez Entre Ríosban Urquiza tábornok
„palotájában” vendégeskedett, és meggondolatlan módon megnyerte a
tábornok ellen az első kártyapartit, aki a tartomány kegyetlen ura volt, és
nem teketóriázott a kivégzésekkel. A kártyázás után a megrémült vendégek
figyelmeztették Suárezt, hogy ha engedélyt akar kapni, hogy a
tartományban működtethesse a lóvasútját, illik neki esténként néhány
aranyat vesztenie. Urquiza annyira gyenge kártyás volt, hogy Suáreznek
nem kis fáradságába került, hogy vesztesége elérje a kialkudott összeget.
Entre Ríos székhelyén, Paraná városában találkozott Fanny Haslam
Francisco Borges ezredessel. Ez 1870-ben vagy 1871-ben történt, amikor
Ricardo López Jordán montonerói, azaz gaucsómilíciája ostrom alatt
tartotta a várost. Borges az ezrede élén lovagolva vezette a városvédő
csapatokat. Fanny Haslam lapos tetős házának tetejéről pillantotta meg az
ezredest; a város még aznap este bált szervezett a felmentő csapatok
ünneplésére. Fanny ott találkozott az ezredessel, táncoltak, egymásba
szerettek, és végül összeházasodtak.